Már gépipar megjelenésének korai szakaszában felismerték, hogy az ártalmas anyagok levegőben való keringése miatti szellőztetés nagymennyiségű tüzelőanyagot igényel. Kinti alacsony hőmérséklet esetén, ez jelentős veszteséget is termelhet.

Az akkortájt emiatt beszerelt hőcserélő a mai korszerű, hőveszteséget megakadályozó hővisszanyerő berendezés elődje. A gyárak által használt hőcserélők később a légtechnikai rendszerekben általánossá váltak, aztán a passzív házak térhódításával már a háztartások épületgépészetének részévé lettek. Az energiatakarékosság fontossá válásával a hővisszanyerő berendezés iránti érdeklődés is nőtt. Néhány országban már az épületek használatba vételi engedélyének egyik feltétele.

A hővisszanyerő berendezés a penészképződés megakadályozásában is szerepet játszik. Két tartozékát, a központi befújó és elszívó ventilátort lakáson kívül, a két légcsatorna hálózatot lakáson belül helyezik el. Gazdaságos szellőzést biztosító megoldásként a hővisszanyerő berendezés megállja a helyét.