A baptisták már közel ötszáz éve jelen vannak Magyarországon, a baptizmus a reformációval egy időben keletkezett. A baptisták azt vallják, hogy csak az keresztelkedjen, aki saját akaratából akar és a bemerítést – Jézus példáját követve – a teljes alámerítéssel teszik. A nevük is ebből a szokásból ered. A baptista a görög nyelvben azt jelenti: bemerítve, nevüket mások adták nekik, de elfogadták sajátjukként. Eltérve a többi egyháztól, a baptisták nem felülről szervezettek, a hívők választják a lelkipásztort és a gyülekezet egyéb vezetőit. A baptistáknak nincs egységes hitvallásuk, bár a gyülekezetcsoportok közös elveket követnek. A legtöbb baptista az Amerikai Egyesült Államokban él, a Kárpát-medence területén létszámuk kétszázezer körül van, a világon kb. 45 millióan vannak. A mai baptisták az anabaptisták mérsékelt, biblikus csoportjainak tanítását és gyakorlatát követik. A lélekmentés minden baptistacsoportnak a legfontosabb feladata, minden tag feladata az evangélium hirdetése, bizonyságtétel Jézusról, azok felé, akik még nem hallottak róla. A baptisták önállóan működtetik gyülekezeteiket lelki és anyagi ügyekben is, bevételeik önkéntes adakozásból keletkeznek. Budapesten működik a Baptista Teológiai Akadémia, ahol szervezett keretek között, két alapszakon kántor- és teológiaképzés folyik. Az utóbbi mester szakon is és az iskola nyitott a bármelyik keresztény felekezet tagjai előtt. A hallgató létszám az ötszázat közelíti, a hallgatók fele a fenntartó Baptista Egyházon kívülről érkezik.