Az ortodoxia az egyetemes kereszténység egyetlen örököseként tekinthető. Nincs egy központosított irányítási rendszer, több önálló nemzeti egyház alkotja. Keresztje IC XC NIKA jellel van ellátva, ami annyit jelent, hogy Jézus Krisztus győz. A vallás alapját a hét egyetemes zsinaton elfogadott hittételek képezik. Változás nélkül őrzi meg a 12 apostol és Jézus tanításait. Az ortodoxia jelentése igaz hit. Az ortodox vallás együtt a katolicizmussal vallja a hét szentséget, utolsó ítéletet, Szentháromságot, Jézus feltámadását, kettős természetet, a Szentírást és Máriát. Az ortodox szenteket különös tekintettel tisztelik. Hivatalosan szent titkoknak nevezik a szentségeket. A hét ortodox szentség a következő: keresztség, bérmálás, szent áldozás, gyónás, szent kenet, házasság és a papi rend. Az ortodox vallás szerint a keresztény egyház egyetlen papja és tanítója maga a Krisztus. A papságnak itt is három fokozata van: diakónusok, papok és püspökök. Külön meg kell említeni, hogy az ortodox vallás különösen nagy figyelmet fordít az étkezésre. Tökéletesen összhangba kell hozni a mindennapi ételt az egyházi év ünnepeivel. Az ételeket mindig imádsággal, nyugodtan és pozitív gondolatokkal kell elkészíteni. A helyes étkezés fontos alapfeltétele az evés előtti és utáni ima. A reggeli istentisztelet előtt nem szabad enni. Szent víz fogyasztása mindennap ajánlott. Az ortodox egyházi előírásokat a Tipikonba gyűjtötték össze. A böjtöket nagyon szigorúan be kell tartani. Ebben az időszakban nem szabad húst, tojást, halat és tejtermékeket fogyasztani. A böjt végeztével az ünnepi istentisztelet után lehet nem böjtös ételeket fogyasztani.